Még a két évvel ezelőttinél is kevesebb a bérlő és a vevő a Hold utcai csarnokban. Az éttermeknek, büféknek szánt galéria kong az ürességtől. Érzékelhető eredmény nélkül verték el a tanyafejlesztési pénzt a belvárosban.
Nagy megrökönyödést váltott ki a tavaly novemberi hír: a tanyafejlesztésre kiírt minisztériumi pályázatból a legnagyobb összeget az V. kerület nyerte el. Négy pályázatból összesen 226 millió forintot szerzett a belváros a Hold utcai csarnok felújítására. Az önkormányzat magyarázata szerint az egyébként jó állapotú, felújított épületre azért fordítják a tanyafejlesztési forrásokat, hogy a kistermelők piachoz, belvárosi vevőkhöz juttatását segítsék.
Április elejére elkészültek a munkálatokkal, bár – sejthetően a korábbi kedvezőtlen sajtóvisszhang miatt – átadást, megnyitót nem szerveztek. Az épületen első ránézésre nehéz felfedezni bármi változást. A korábban is jó állapotú homlokzathoz nem kellett nyúlni. Lecserélték viszont a bejáratot, most már automata ajtón lehet bejutni a csarnokba. A földszinten az árusító helyek között látássérültek számára vezetősávot raktak le, új járólapot tettek a padlóra. Most már van Braille-írásos térkép a standok elhelyezkedéséről – csakhogy nemigen van mit kiírni, mert bérlő még a korábbinál is kevesebb akad.
Péntek délután, amikor mindenhol máshol a hétvégi bevásárlási rohamot fogadják a kereskedők, ez a csarnok szinte üres. Öt biztonsági őr jut egy-egy vevőre. Sajnos nincs is miért ide jönni: nagyjából csak egy hentes, egy pék, két-három zöldséges és a hosszú évek óta itt működő kínai kifőzde várja csak az erre tévedőket. Hiába nevezték át a csarnokot Belvárosi Piaccá, a kínálat és az árak nem különböznek egy hétköznapi zöldségesétől vagy húsboltétól. Korábban is, most is csak egy-egy rendezvényre tudnak látogatókat az épületbe csalni, a kerületiek a Fővám téri csarnokba vagy a Lehel térre járnak már régóta. A pénteki élőzenét egyetlen néni hallgatta.
De nem új probléma ez: éveken keresztül próbált megszabadulni az épülettől az önkormányzat, csakhogy többszöri pályáztatás ellenére sem akadt rá vevő. Értékesítés vagy a hasznosítás újragondolása helyett inkább pályáztak a könnyen jövő pénzre, habár itt a hatékony lobbizás helyett egy kreatív ötletre nagyobb szükség lett volna. A Vidékfejlesztési Minisztérium a tanyafejlesztési pályázattal a nyilatkozatok szerint az életvitelszerűen tanyán élőket szerette volna segíteni – ezt a pénzt végül mégis sikerült úgy elkölteni, hogy sem nekik, de még csak az V. kerületieknek sem volt a hasznára.
Kattints és nem maradsz le a friss posztokról:
