Törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy megfogalmazzák gazdasági programjukat és határozzanak hosszú távú fejlesztési céljaikról. Az V. kerület 2015-2019 közötti céljairól egy ritka színvonaltalan dokumentum született. Az érdemi tervezés helyett statisztikai adatokat soroltak fel, így – habár a gazdasági elképzelések nem is derültek ki – legalább néhány, nemigen reklámozott adatot megismerhetünk a Belvárosról.
A 80 oldalas dokumentumot két ellenszavazat mellett, Jobbikos támogatással fogadta el a helyi képviselőtestület Fideszes többsége múlt csütörtökön. Nem okozott nekik problémát, hogy mindössze 10 ködös és felületes oldal szólt ténylegesen a kerület gazdálkodásáról, de ebben sem tudtak érdemi választ adni legfontosabb kérdések egyikére sem. Így például semmilyen elképzelésük sincs arra az esetre, hogy miből fognak fejleszteni uniós források nélkül, vagy hogy mit fognak tenni, ha a tervek szerint a fővároshoz kerülnek a parkolási bevéltelek.
Hiába van például 1800, nem lakás célú ingatlan az önkormányzat tulajdonában, az ingatlangazdálkodásról egy hang nem sok, annyi sincs a fejükben. Pedig volna min gondolkodni: az elmúlt évek nyakló nélküli ingatlaneladásai után itt lenne az ideje, hogy hosszú távon bevételt jelentő bérbeadási stratégiát dolgozzanak ki.
A törvényalkotó által elvárt terjedelmet úgy sikerült teljesíteni, hogy a programba 70 oldal „vattát” szerkesztettek, ami nem más, mint a kerület jelenlegi helyzetét leíró statisztikai adatok felsorolása. Így – ha már a semmi sem derül ki a következő évek terveiből -, legalább az önkormányzat által egyébként nem szívesen reklámozott adathalmazban turkálhatunk. Tanulságos.
Kiderül például, hogy a kerület lakosságszáma a kétezres évek óta stagnál, és nem növekedett érdemben akkor sem, amikor a főváros egészének lakosságszáma nőtt. A Belváros legnépesebb társadalmi csoportja a 65 év feletti nők köre, és a 26 ezres összlakosságból nem éri el az ezret a középiskolás korúak száma. Legyőzhetetlenül hatékony politikai stratégiát lehet építeni a sonkaosztásra, almaosztásra, krumpli osztásra, muskátli osztásra abban kerületben, ahol 10-ből 4 ember egyedülálló háztartásban él. Ilyen élethelyzetben mindig érdekesebb lesz az alanyi jogon juttatott sonka, mint bármilyen ingatlanbotrány.
Van magyarázat a parkolási mizériára is. A kerületi 5300 parkolóhelyre évek óta közel 9000 lakossági várakozási engedélyt adnak ki. Ez elvileg azt jelentené, hogy minden harmadik, állandó lakcímre bejelentett embernek van autója és azon ingyenes parkolásra jogosító matricája. A szám nyilvánvalóan irreális, és azt mutatja, hogy van alapja annak a régi szóbeszédnek, ami szerint sokan csak az ingyenes belvárosi parkolás miatt jelentkeznek be – főleg idős, autóval nem rendelkező – ismerős, rokon V. kerületi címére. Így aztán az sem biztos, hogy tényleg lakik-e itt 26 ezer ember.
