Flash mobbal, Dávid-csillaggal tiltakoztak 500-600-an hétfő délután a Kossuth téren a Jobbik legújabb antiszemita baromsága ellen. Ott volt Feldmájer Péter és Zoltai Gusztáv is. A résztvevők blokád alá helyezték a Parlament déli kapuját, de a rendőrség – úgy tűnik, tanult korábbi hibáiból – most nem avatkozott közbe. A megmozdulás erejét még Dániel Péter jelenléte sem tudta aláásni. Íme a Város Szíve képriportja az eseményről:
Már egy fillért sem lehet úgy elkölteni a belvárosban, hogy az ne Csipak Péter valamelyik ismerősének, munkatársának zsebébe vándoroljon. Természetesen a legújabb marketingkommunikációs témájú közbeszerzést is egy, a Ferrari-botrány miatt elhíresült vállalkozó holdudvarába tartozó cégtulajdonos nyerte meg.
A „Belvárosi Karácsony” és a „Váci utca újramárkázása” projekt stratégiai marketingkommunikációs tervének kidolgozására írt ki nyílt közbeszerzési pályázatot október elején Belváros-Lipótváros Önkormányzata. A nyertes az az Aveum Consulting Kft. lett, melynek tulajdonos-ügyvezetője, Novák András korábban a Csipak Aquisitions marketingigazgatójaként a Fashion Street és a Belváros-Lipótvárosi Parkolásszervező és Üzemeltető Kft. marketingtevékenységéért felelt.
A pályázatra egyébként a sem honlappal, sem az interneten fellelhető, a témában releváns referenciával nem rendelkező Aevum nettó 32,8 millió forintos ajánlata mellett egy másik érvényes, nettó 8,3 milliós ajánlat érkezett a Markweb Kft-től A bírálóbizottság a szakmai tartalom értékelésekor pontozással hozta ki jobbnak az Aevum négyszer drágább ajánlatát. A cég helyismeretére és kapcsolati tőkéjére ugyan Csipak neve biztosan garanciát jelent, de a korábbi munkáiból mindössze egyetlen egyet lehet csak fellelni: ez a MOM Park bevásárlóközpont honlapjának tartalommenedzsmentjét jelenti.
A Váci utcára tényleg ráférne a rácfelvarrás. Jó lenne, ha eltűnnének a használtruha-boltok, a kertvárosi autóbeállók hangulatát idéző viacolor utcaburkolat, a helyenként szedett-vedett teraszok, a mindig arra riszáló örömlányok. Jó lenne, ha a plázázás értelmes alternatíváját jelenthetné a Váci utca bejárása. Jó lenne, ha a 10 évvel ezelőtt írt útikönyvekből tájékozódó turisták mellett a magyar családok is erre járnának hétvégenként. Csak az a baj, nem tudok hinni abban, hogy egy ferráris, luxusvillás ingatlanfejlesztő embere olyan jövőt tervezne a környéknek, amiben egy hétköznapi budapesti polgár is otthon érezhetné magát.
Ha valaha az életben oda tudnék mászni az Erzsébet híd budai pillérjét tartó betontömb víz felöli oldalához egy vödör festékkel és ecsettel, isten bizony nem tudom, mit írnék oda. Ez persze nem meglepő, mert én még az iskolai, munkahelyi vécékbe se vittem soha magammal filctollat, nem hittem ugyanis, hogy volna ott olyan gondolatom, amit azonnal a budi falán kellene megörökítenem. De a narratív kényszert ismerem – a haverom. Ezért el tudom képzelni, hogy egy jó kis történet éppen az Erzsébet híd alatt, a betonra mázolva akar elkezdődni. Mivel a Belváros elképzelhetetlen a turisták nélkül, biztosra kell menni – gondolhatta az ismeretlen szerző, amikor előállt a teljesen szokványos felütéssel: „once upon a time” – írta nagy betűkkel.
Tehát egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szép városrész, Belvárosnak hívták. Rendes magyar emberek laktak itt, akik általában szerették egymást, de időnként nagyon nem voltak megelégedve egymás viselkedésével. Ilyenkor egy darabig csendben csak tűrtek, majd elszakadt a cérna, kirobbant az indulat, és ha nem volt kinek elmondani, elmondták hát mindenkinek, falra, kirakatba, földre, padra, plakátra írták a bajukat.
Így tett az a vállalkozó is, aki az Egyetem téren belga söröző nyitásával próbálkozik, és megelégelte az engedélyek kiadását halogató hatóságok packázását. A kirakatüvegre írt kétnyelvű nyílt levelét elegáns irónia lengi körül, sőt még egy világrekord felállításának lehetőségével is vigasztalja magát. („Itt hamarosan eredeti belga söröző és snack bár nyílik!
Köszönjük az eljáró hatóságoknak, hogy a világ egyik leghosszabb ideig nyíló sörözőjének büszke tulajdonosai lehetünk. J”)
Kevésbé elegáns, még kevésbé hatékony módszerrel harcol a rendért a Károly körúton egyik polgártársunk. Ő a szavak nyers erejében hisz, és a saját fegyverüket fordítja a padfirkálók ellen, amikor odapréseli a saját üzenetét: „k**va anyád firkáld tele”.
