Medgyaszay tervezte, nemrég még az államé volt és kulturális intézmények működtek benne. Majd az V. kerület tulajdonába került, projektcégbe apportálták, de a nagyszabású ingatlanfejlesztési tervek megvalósítása helyett a válság mélypontján eladták. Azt én sem tudom, hogyan lehet bölcsészként milliárdossá válni, de azt elmesélem hogyan került Giró-Szász Andrásékhoz a Dorottya utca 8. - És nem ez az egyetlen belvárosi ingatlan mostanában, ami fejlesztés címén tűnik el a köztulajdonból.
Díszes, szecessziós lakóépületet tervezett Medgyaszay István az 1910-es évek elején a Dorottya utca 8. szám alá. A homlokzatot szobrok díszítették, hatalmas üvegablaka Bíró Máté népballadáját mesélte el. Budapest ostromakor azonban súlyosan megsérült, minden ékétől megfosztva állították helyre és a Nemzeti Parasztpárt székháza lett. Később a Kulturális Kapcsolatok Intézete költözött ide, a rendszerváltás után az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet székhelye lett. Az irodák mellett, az épület földszintjén működött 1955-től egészen 2009-ig a legendás Dorottya Galéria, ami a kortárs művészeknek adott bemutatkozási lehetőséget.
A kétezres évek végén állami tulajdonból a Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzathoz került az épület. A Dorottya Galéria bezárt, az Oktatáskutató Intézetet elköltöztették: a Dorottya utca 8. üresen álló irodaházzá vált. Új tulajdonosa ekkor gondolt egy nagyot: ingatlanfejlesztési terveket szövögetett. Létrehozta a Belváros-Lipótváros Ingatlanfejlesztési (BLIF) Zrt-t 2008 nyarán, majd egy évre rá üresen álló ingatlanokat apportáltak a cégbe. Így került a BLIF-hez a Dorottya utca 8-on kívül többek között a Báthory utca 12., a Hold utca 17., a Nyáry Pál utca 12. és a Zrínyi utca 14. is. Az akkoriban kommunikált céljuk az volt, hogy magántőke bevonásával feljavítják ezeket az ingatlanokat, végül majd az önkormányzat nyereséggel száll ki az üzletből. A céget Sélley Zoltánra, az V. kerület mostani jegyzőjére bízták.
Nem lett semmi a fejlesztésből és a nyereségből sem. A BLIF részvénypakettjét alig egy évvel később, 2010 nyarán, az ingatlanpiaci válság mélypontján már eladásra pályáztatták. A csomagot az épületekkel együtt egy luxemburgi bejegyzésű, ismeretlen hátterű cég vette meg a válsághoz szabta, nyomott árat fizetve érte. Az azóta is üresen álló Dorottya utca 8. négy év elteltével a napokban Giro-Szász András kormányszóvivő vagyonnyilatkozatában bukkant fel.
Vállalkozósdit, ingatlanfejlesztősdit akartak játszani az önkormányzatot vezető fiatalok? Jót akartak, csak nem jött össze? Hiányzott az üzleti tapasztalat, váratlanul jött a válság? Akár így is lehetne értelmezni a történteket, ha csak egyszer fordult volna elő. De nem ez az egyetlen ilyen eset.
Kísértetiesen hasonló történet játszódott le a Bástya utcai üres telekkel is: azt a köztulajdont is fejlesztés címén apportálták projektcégbe, most pedig már árverezik. A déli belváros egyetlen üres, mélygarázs építésére is alkalmas, értékes ingatlanját szintén „fejleszteni” akarták, ezért az V. kerület a hírhedt – és szintén luxemburgi bejegyzésű - SCD Group-pal BP Property Delta Kft. néven közös céget hozott lére. A cégbe a Bástya utcai telekkel szálltak be, de az országszerte ingatlanokat felvásárló cégcsoport hamarosan bedőlt, sehol, semmilyen fejlesztést sem valósított meg.
A felvett hitelek fedezete az apportált telek lett, a felszámoló árverezteti, legutóbb idén augusztusban nettó 571 millió forintért hirdette meg. A telekre a két hitelező bank vásárlási joga van bejegyezve, mindkettő 2014. december 17-én jár le. Karácsonyig kiderül tehát, hogy vissza tudja-e jelentős ráfizetéssel licitálni saját ingatlanát vagy végleg elveszíti a rábízott köztulajdont az V. kerületi önkormányzat. Ez utóbbi esetben izgatottan várhatjuk, hogy évek múlva kinek a vagyonnyilatkozatában bukkan majd fel a Bástya utcai telek.
