Elvesztette a Fővárosi Önkormányzattal és a józan ész érdekében folytatott csatát Rogán Antal. Olyan tervet mutatott be szerdán ugyanis a Kossuth Lajos utca és Ferenciek tere átépítéséről, amely ugyan sok pénzébe kerül az adófizetőknek, de egyik helyi problémára sem jelent majd megoldást. Röviden összefoglalva ez a nagy betonozás programja. Betömik az autós aluljárót, az út közepére építik a buszmegállót és egyáltalán, minden sík felületet leburkolnak, gondosan ügyelve arra, hogy nehogy egy kis fűszálacska is kinőhessen.
Forgalomcsökkentés nem lesz, marad tehát a zaj és a bűz, sőt: azt a szerencsétlent, akinek buszbérlete van, kirakják a kétszer három sáv közepére, két zebra közé, hogy hadd szippantson mélyeket a kövér gázt adó autósok utáni kipufogóbűzből. Aki teheti, továbbra is kerülni fogja a környéket, így semmi esély sem lesz rá, hogy az üresen álló üzlethelységeknek újra bérlője legyen. Marad a szürkeség, a kosz, a lecsúszás a főváros közepén. A polgármesterünk ezzel aláírta a környék halálos ítéletét, és mindössze annyival vígasztalt bennünket, hogy szerinte „elképzelhető, hogy az átalakítások változtatnak majd az autósok közlekedési szokásain”. Tényleg nagyon ráérünk majd türelmesen várni, hogy magától megoldódjon minden, mert egy ilyen beruházás után hosszú évtizedekig nem lesz újabb építkezés a környéken.
A Levegő Munkacsoport már 2009. májusában elkészített egy javaslatot a Kossuth Lajos utca és környékének átalakításáról. Ennek a tervnek a lényegi eleme volt az átmenő autós forgalom elviselhető mértékűvé csökkentése.
Helyet találtak a kerékpársávoknak, a fáknak és a virágoknak is. Külföldi példákat mutattak arra, hogy igenis, sikeresen végre lehet hajtani nagy forgalomszervezési változtatásokat is. Most az egész munkájukat bedobhatják a bebetonozásra váró Ferenciek terei aluljáróba. A gyávaság megint zsebre rakta a politikusokat, és ahelyett, hogy tettek volna valamit az egészségünk érdekében, csak egy impotens kompromisszumra futotta.