Példanélküli, hogy a belvárosban magánbefektető beruházását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségi beruházássá nyilvánítsák és így mentesítsék számos hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól. Ha azt hitted, hogy legalább a sorozatos ingatlanbotrányoknak lesz valami visszatartó ereje, velem együtt óriásit tévedtél. Arab befektetői csoport felfoghatatlan állami könnyítést kapott többek között az építészszakmai kontrollra vonatkozóan a műemlék Párisi Udvar szállodává alakításához.
A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a Párisi Udvar luxusszállodává alakítását. Az egyedi és utánozhatatlan szépségű műemléket az V. kerületi önkormányzat Rogán Antal polgármestersége utolsó hónapjaiban adta el egy frissen alakított projektcégnek. Az eladásról a Város Szíve számolt be elsőként. A projektcégen keresztül a Mellow Mood Hotel tulajdonosi köre lett vevő, övék a Klotild Palotában működő Buddha Bar Hotel is. Eddig példa nélküli, hogy a belvárosban egy száz százalékban magánerőből megvalósuló és a magánbefektetőnek hasznot hozó projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fejlesztésnek nyilvánítsanak és így lemondjanak a hatósági engedélyi eljárások jelentette garanciákról.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról a 2006. évi LIII. Törvény rendelkezik. A preambulumából világosan kiderül a jogszabály alkotójának szándéka: elvileg az EU társfinanszírozott projektek gyorsabb és egyszerűbb megvalósítása érdekében lehetne egy beruházásnak felmentést adni az engedélyezési eljárások alól. A törvény első paragrafusa ugyan lehetővé teszi, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó ügyekben ilyen döntést hozzon a kormány, azonban ilyesmire még az állami tulajdonban lévő műemlék épületek felújítása során sem volt példa korábban Budapest belvárosában. Így nem volt kiemelt projekt a közelmúlt nagy beruházásai közül sem a Vigadó, sem a Tőzsdepalota (Váci 1. projekt), sem pedig a Zrínyi Nyomda (Eiffel Palace) felújítása sem.
Az V. kerületben eddig három beruházást nyilvánítottak kiemelt jelentőségűvé, engedélyezési szempontból mindhárom finoman fogalmazva is rázós ügy volt. Ez a jogszabály tette lehetővé, hogy minden további nélkül megtizedeljék a Kossuth téri fákat, hogy elegánsan el lehessen feledkezni az Olimpia park alá ígért mélygarázsról, de így erőszakolták rá a Belvárosra minden idők legvisszataszítóbb emlékművét, a Szabadság téri sasos megszállási emlékművet is. Ilyen előzmények után már csak egy kérdés van: a Párisi Udvar esetében mit akarnak majd lenyomni a torkunkon?
Ráadásul az időzítés is több mint pimasz. Belvárosi ingatlanbotrány? Nyomozás? Vizsgálat? Kit érdekel! Most a kormány precízen megmutatja, mennyire hatotta meg az elmúlt hetek médiahacacáréja. Nincsenek korlátok, főleg, ha Orbán Viktor által méltatott jordániai befektetők akarnak valamit. Merthogy a miniszterelnök nemcsak megjelent ugyanezen befektetők előző szállodanyitásán 2012-ben, hanem emelkedett hangulatú köszöntőt is mondott. A Klotild Palotában nyitott luxusszálloda megnyitóján többek között kifejtette, hogy „mindig öröm számunkra, ha tehetséges emberek megtalálják Magyarországon a számításukat”. Hát megint örülhet, mert úgy tűnik, újra megtalálták.