Magyarországot szelíd, álmodó, az agresszív birodalmi sas által legyőzött Gábriel angyal szimbolizálja a Szabadság térre állítandó emlékművön. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánított alkotás Melocco Miklós támogató szakvéleménye alapján valósul meg, a bíráló bizottságban a kormány képviseletében részt vett Kerényi Imre.
Szerdán reggel rendkívüli testületi ülésen dönt Belváros-Lipótváros Önkormányzata a Szabadság térre kormánydöntés alapján a német megszállás emlékművének engedélyezéséről. Nagy meglepetésre ne számítson senki. Lázár János szívélyes hangvételű levélben kérte Rogán Antalt, hogy támogassa a kormányzati, emlékezetpolitikai ámokfutás legújabb tervét. Csoda kellene ahhoz, hogy ezt a hétméteres angyalos-sasos Hősök tere paródiát megússzuk. De a Szabadság téren utoljára csodát Carl Lutz tett.
sikerült találni egy remek kis helyet a hét méter magas, 13 oszlopból, timpanonos kapuból, Gábriel arkangyalból és német birodalmi sasból álló emlékműnek. A tér déli oldalán, az interaktív szökőkúttal szemben, a két játszótér között, ifj. Hegedűs Horthy-szobros temploma baráti közelségében: a mélygarázs bejáratánál. Ráadásul úgy, hogy garázs támfalát el is kell bontani és megerősíteni, mivel a többtonnás alkotást a régi nem bírná el. A birodalmi sasnak inox „fészke” lesz, egy 6,8 méter magas timpanon. A sas maga feketére patinázott bronz, 800 kg-os és 4,5 méter fesztávolságú. Gábriel arkangyal közel négy méteres és egy tonnás, bronzból készül. A színesfémgyűjtők tenyere már izzad a flexen.
A sok döbbenetes információ ellenére hiányérzetet hagy maga után az előterjesztés. A német megszállás emlékműve kapcsán egyetlen egyszer sem merül fel az a holokauszt ténye, de elfelejtkeztek például arról is, hogy megkérdezzék az új panorámáról az amerikai nagykövetséget. Izgalmas lehet az orosz álláspont a szovjet emlékművel szemközt felállítandó angyalos oszlopcsarnokról, vagy a paksi buli után már mindent lehet?
Az alkotó Párkányi Péter, aki sok más mellett 2002-ben több szobrot készített az új Nemzeti Színház szoborparkjába, de készített már Kaposvárra Trianon, Mátészalkára Wass Albert emlékművet. A Szabadság térre szánt művet felmagasztaló szakvélemény egyik szerzője Melocco Miklós volt, a kormányt Kerényi Imre és Fürjes Balázs képviselte a bíráló bizottság ülésén. Ez a kiváló csapat különösen értékesnek és találónak tartotta a szobor szimbolikáját. Aminek lényege – a műleírás szerint – az, hogy a tökéletes testű, szelíd, Isten embereként megjelenő Gábriel angyal Magyarország allegóriája. Ezt az álmodó, keresztre feszített, ártatlan szárnyast teperi földre az agresszív birodalmi sas.
Pedig a meghunyászkodásban nincs semmi magasztos. Nem voltunk se angyalok, se hősök, se ártatlan áldozatok 44-ben. És nem voltunk mi Isten emberei se, egy kicsit sem. Az oszlopos, sasos, angyalos építmény tehát nem a német megszállás emlékműve lesz. Ez csak világ legfurcsábban díszített garázslejárata.
Kattints és nem maradsz le a friss posztokról: